Az üde zöldbe borult, kora nyári nyírfaligetben barangoló, és ott – egy csivitelő apró lény látványa miatt – az egyik szürkésfehér törzsben megkapaszkodó, annak lombozatát fürkésző, várandóssága és élénkpiros ruhája ellenére is törékeny termetű fiatal nőt látunk a festményen. Csak a festő által adott cím teszi világossá, hogy a fiatal nő az éneklő madarat kémleli a zöld levelek között! A gyorsan felvázolt jelenet nem csak az anyaságról szól: a századvég dekoratív és stilizáló irányzataival rokon kompozíció szimmetriája, időtlen nyugalma az aranykort idézi, a kiteljesedés, sőt, a teljesség képeként.