Barátai még akkor is megpróbálták megbízáshoz juttatni Lautrecet, amikor a festő 1899 elején több hónapot egy pszichiátriai klinikán töltött. A nyomdász Henri Stern közvetítette a kevéssé ismert kiadó felkérését egy lóverseny témájú mappa elkészítésére. A terv nem valósult meg, mindössze egy litográfiát adtak ki. A kompozíciót két hátulnézetből ábrázolt zsoké tölti ki, a távolban felsejlő szélmalmok segítségével azonosítható a helyszín, az egyik leghíresebb lóversenypálya, Longchamp. Lautrec a sebesség megragadására összpontosított. A két zsoké kissé elemelkedik a nyeregből, biztos kézzel tartja a gyeplőt, így ösztökélve a lovát. A közelebbi ló hatalmas tompora szinte berobban a képtérbe, erős rövidülésben megrajzolt feje már a következő pillanatot érzékelteti. A hátulnézet, a ló átlós irányú mozdulata, a képszél által levágott hátsó ló japán hatásról valló művészi eszközei a gyors haladás benyomását keltik a nézőben.